A Közbeszerzési Hatóság legújabb jelentése 2024-re vonatkozóan elemzi a magyar közbeszerzések volumenét, a KKV szektor szerepét, a versenyhelyzetet, a jogszabályi megfelelőséget, valamint a fenntarthatósági szempontok érvényesülését. Fontos kiemelni, hogy a 2024-es adatok gyűjtése új statisztikai módszertan alapján történt, melyet az Európai Bizottság által előírt változtatások tettek szükségessé. Az új módszertan az eljárásrész alapú adatgyűjtésre helyezi a hangsúlyt, ami részletesebb és pontosabb adatokat eredményez.
I. A Magyar közbeszerzések volumene
- Szerződések száma és értéke: 2024-ben 7592 eredményes közbeszerzési eljárás keretében 16441 közbeszerzési szerződés született, melyek összértéke 3691,6 milliárd forint volt.
- Csökkenő eljárásszám, növekvő érték: Az eredményes közbeszerzési eljárások száma 4,7%-kal, a megkötött szerződések száma pedig 6,8%-kal csökkent az előző évhez képest. Ugyanakkor az eljárások és szerződések értéke jelentősen, 27,7-28,7%-kal növekedett.
- Új módszertan: Az új módszertan miatt a megkötött közbeszerzési szerződések értéke meghaladhatja az eredményes közbeszerzési eljárások értékét, mivel a részekre bontott, de még nem teljesen lezárult eljárások szerződései is szerepelnek az adatokban.
- Eljárásrendek: Egy közbeszerzési eljárásra átlagosan 2,2 közbeszerzési szerződés jutott. Az uniós eljárásrendben ez a szám átlagosan 3,0, a nemzeti eljárásrendben 1,5 volt. A szerződések számának közel 40%-a a nemzeti, 60%-a pedig az uniós eljárásrendben került megkötésre. Az érték tekintetében azonban a szerződések 89%-a kapcsolódott uniós eljárásrendhez.
„Az adatok alapján megállapítható, hogy az ajánlatkérők a nagyobb értékű közbeszerzéseket magában foglaló uniós eljárásrendben gyakrabban alkalmazzák a részekre bontás lehetőségét, mely gyakorlat elősegíti a verseny élénkítését.” - Beszerzések tárgya: A legtöbb szerződés árubeszerzés tárgyában született (47,7%), míg érték szerint a szolgáltatásmegrendelések vezettek (kb. 1443,7 milliárd forint), majd az építési beruházások következtek (1249,5 milliárd forint). Az építési beruházások értéke jelentősen, több mint harmadával emelkedett 2023-hoz képest, főként az uniós eljárásrendnek köszönhetően.
II. Jelentős a KKV-szektor szerepe
- KKV-k részesedése: A KKV-szektor továbbra is jelentős szerepet játszik a közbeszerzésekben. 100 közbeszerzési szerződésből 77-hez kapcsolódott nyertes KKV, és minden elköltött 100 forintból 43 forintot nyertek el a KKV-k.
- Csökkenő arányok: A KKV-k által elnyert szerződések számaránya enyhén, 4,2 százalékponttal csökkent 2023-hoz képest. A KKV-k által elnyert szerződések értékaránya azonban jelentősen, 17,2 százalékponttal csökkent. Ez annak tudható be, hogy a közbeszerzések összértéke jelentősen nőtt, míg a KKV-k által elnyert szerződések értéke csökkent.
„A visszaesés oka, hogy az összes közbeszerzési szerződés értéke jelentősen, mintegy 30 százalékkal emelkedett, míg a kkv-k által elnyert közbeszerzések értéke több, mint 8 százalékkal mérséklődött, amely csökkentette a kkv-k összes közbeszerzésen belüli értékarányát.” - Konkrét adatok: 2024-ben 12663 darab szerződés keretében, 1578,7 milliárd forint értékben nyertek KKV-k a közbeszerzési eljárásokban. A nyertes KKV-t tartalmazó szerződések száma 11,6%-kal, összértéke pedig 8,4%-kal csökkent az előző évhez képest.
III. Biztosított a verseny a közbeszerzési piacon
- Egyajánlatos eljárások: Az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind a nemzeti eljárásrendben csökkenő tendenciát mutat 2021 óta. Kiemelendő, hogy az uniós eljárásrendben az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya 6,8 százalékponttal, értékének aránya pedig 9,8 százalékponttal csökkent 2023-hoz képest.
- Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások (HNT): A HNT eljárások száma továbbra is alacsony szinten maradt. A HNT szerződések számaránya a nemzeti eljárásrendben nem változott, az uniós eljárásrendben pedig csak 0,1 százalékponttal nőtt.
- Ajánlatok száma: Egy közbeszerzési szerződésre átlagosan 3,2 ajánlat jutott, ami kissé magasabb az elmúlt 5 év átlagánál (3,1). A versenyhelyzet tehát folyamatosan biztosított.
„A hazai közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzet folyamatosan biztosított: közbeszerzési szerződésenként átlagosan több mint 3 ajánlatból kell kiválasztani a legmegfelelőbbet.”
IV. Szigorú ellenőrzés, növekvő jogszabályszerűség
- Hirdetmények ellenőrzése: A Közbeszerzési Hatóság 2024-ben 24108 közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó hirdetményt dolgozott fel.
- Hiánypótlások: A Hatóság 26026 hiánypótlási felhívást adott ki a hirdetmények hibáinak javítása céljából. Ez azt jelenti, hogy egy munkanapra átlagosan közel 105 hiánypótlás jutott.
„A szigorú és következetes ellenőrzési gyakorlatnak köszönhetően a hiánypótlások száma 2024-ben is meghaladta a hirdetmények számát, az egy hirdetményre jutó hiánypótlási felhívások száma (1,08 db) 3,7 százalékkal nőtt az előző évi értékhez (1,04 db) képest.” - HNT eljárások visszavonása: A HNT eljárások száma 13,5%-kal csökkent 2023-hoz képest. A törvényességi ellenőrzés eredményeként 27 darab HNT eljárást visszavontak az ajánlatkérők.
- Szerződés-ellenőrzés: Az elrendelt szerződés-ellenőrzések száma 27%-kal csökkent, míg a szerződés-ellenőrzési eljárást nem igénylő egyéb vizsgálatok száma 25,5%-kal nőtt.
- Jogorvoslatok: A jogorvoslati eljárások száma jelentősen, 37,6%-kal növekedett 2023-hoz képest. A kiszabott bírságok összege pedig 183%-kal emelkedett, ami az elmúlt 5 év legmagasabb értékét eredményezte. A hivatalból indított eljárások az összes ügy 41%-át tették ki.
V. Fenntarthatósági szempontok a hazai közbeszerzésekben
- Környezetvédelmi szempontok: A környezetvédelmi szempontokat tartalmazó nemzeti eljárásrendű közbeszerzési szerződések értékaránya 0,9 százalékponttal emelkedett, a számuk viszont ugyan ennyivel csökkent.
- Szociális szempontok: A szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzési szerződések szám- és értékaránya egyaránt mérséklődött, 1,3, illetve 2 százalékponttal maradt el az előző évhez képest.
A 2024-es közbeszerzési adatok azt mutatják, hogy a magyar közbeszerzési piac jelentős változásokon ment keresztül az új statisztikai módszertan bevezetésével. A közbeszerzések értéke jelentősen nőtt, miközben az eljárások és a szerződések száma csökkent. A KKV-k továbbra is fontos szerepet játszanak, bár részesedésük csökkent. A piaci verseny továbbra is biztosítottnak tűnik, és a hatósági ellenőrzések is szigorúbbak. A fenntarthatósági szempontok érvényesítése terén vegyes képet mutatnak az adatok, a környezetvédelmi szempontok enyhén javultak, míg a szociális szempontok területén visszaesés látható.